A cervix

A cervix (méhnyak)

“A méhnyak egy ugyanolyan precíz és komplex szerv, mint a szem.”

Professor Erik Odeblad
Emeritus Professzor, Orvosi Biofizika Tanszék
Umea-i Egyetem, S-90187, Umeå, Svédország

A méhnyak a hüvely és a méhtestbe vezető méhszoros (isthmus) között helyezkedik el. 25 mm hosszú és több száz kripta (mirigy) van benne, melyeket idegi és hormonális hatás alatt álló sejtek borítanak. Ezek a sejtek az általuk termelt nyákot a méhnyakcsatornába ürítik.

A különféle kripták különféle típusú nyákokat bocsátanak ki: G, L, S és P.  A méhszoros(isthmus) egy enzimet termel az u.n. Z granulumokban (szemcsékben).

A nő termékenységét ezeknek a nyáktípusoknak a különféle funkciói szabályozzák. Eltérő összetételük miatt a nő általuk ismeri fel a termékenységét, amikor megfigyeli a  hüvelynyílásnál megjelenő nyák által keltett érzetben és a nyák kinézetében történő változásokat.

A nyák típusát mikroszkóppal lehet azonosítani azáltal, hogy, speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközzel, mintát veszünk a méhnyak-csatornából és vékonyan  üveglapra kenjük, ahol szabad levegőn hagyjuk megszáradni. A különféle típusokat a jellemző szerkezetük alapján lehet azonosítani.

A G nyák (piros színű az ábrán) nem rendelkezik kristályszerkezettel. Nagyon lépsejtszerű, és az immunrendszernek azt a részét alkotja, amely megvédi a nő szaporító rendszerét a fertőzésektől. A ciklus legnagyobb részében lezárja a méhnyakat, megakadályozva a spermiumok feljutását a méhnyakba, ez által biztosítva a nem fogamzóképes állapotot ezen  időszakokban. Nem áttetsző gesztagén nyák, a legalsó hüvelynyaki kripták termelik.

Az L nyák (sárga színű az ábrán) az hüvelycsatorna teljes hosszában megtalálható kriptákban termelődik. Megszáradva derékszögű kristályokat alkot tipikus páfránylevél mintában. Támogatja a P nyákot és az S nyák fonalszerű képződését. Az L nyák a gyenge minőségű, lassú, sérült spermiumokat magához vonza és kiszűri őket, hogy csak a jó minőségű spermiumok jussanak el az S kriptákig és töltsék meg azokat.  Majd ezeket a spermiumokat az L nyák elzárja fél naptól két napig terjedő időre, mely idő alatt a kripták nem bocsátanak ki nyákot (nem végeznek szekréciót), a spermiumok mozdulatlanok. Az L nyák nedves, ragacsos érzetet kelt a hüvelynyílásnál. A Csúcs-nap előtt változó számú napig van jelen, és a Csúcs-nap után maximum három napig.

Az S nyák (kék színű az ábrán) a méhnyak felső felét elfoglaló kriptákban termelődik, és a kristályszerkezet párhuzamos tűket mutat. Az S nyák fonalszál-alakzatban van jelen a méhnyak csatornában. Ez változó számú napig fordul elő az ovuláció előtt, és maximum három napig az ovuláció után. Az S nyák táplálja a jó minőségű spermiumokat és „adja a szállítási útvonalukat”az S kriptákba. Nedves, síkos érzetet kelt a hüvelynyílásnál.

A P nyák (zöld színű az ábrán) a méhnyak legfelső kriptáiban termelődik. Jellegzetes hatszögű (hexagonális) szerkezetekben kristályosodik, a kristályok 60 fokos szöget zárnak be a fő száliránnyal. Hagymahéjhoz hasonló réteges elrendezésű, közvetlenül a szűkület (isthmus) alatt. Röviddel az ovuláció előtt a P nyák a teljes nyáktömeg 4-8 százalékát teszi ki, és az isthmusban termelődő Z enzimmel vegyülve elfolyósító hatása van, főleg az L nyákra. Ennek következtében az addig a kriptákban elzárt spermiumok kiszabadulhatnak és gyorsan folytathatják utazásukat a petesejthez  a P nyák segítségével. A P nyák elfolyósító hatása feloldja az L és az S fonalakat, ezért a Csúcstünet egy nagyon síkos, csúszós érzettel jár, gyakran úgy is, hogy közben nincs látható nyák. A P nyák tovább termelődik csökkenő mennyiségben a Csúcsnap utáni harmadik napig.

Az alábbi ábrán láthatók a méhnyak változásai hat nappal a Csúcsnap előtti naptól (bal szélen) a Csúcsnap utáni negyedik napig (jobb szélen). Balról jobbra haladva a képek a méhnyakat ábrázolják a -6, -5, -4, -3, -2, -1 (a Csúcsnap előtt), 0 (Csúcsnap), és aztán +1, +2, +3, +4 napokon (a Csúcsnap után).

Hat nappal a Csúcsnap előtt az ösztrogénszint alacsony és a szűk/keskeny méhnyakat elzárja a G nyák. A spermiumok nem juthatnak tovább a hüvelyből, ahol nagyon rövid a túlélési idejük. A hüvelynyílás száraznak érződik, vagy pedig a nő egy kevés váladék nem változó ciklusképét figyelheti meg. Ekkor a nő terméketlen – ez a Nem Fogamzóképes Cikluskép (NFK) időszaka, amely napokon vagy heteken át tarthatott eddig az időig. Amint az ösztradiol szint emelkedni kezd (a fenti ábrán öt nappal a Csúcsnap előtt), a P nyák elfolyósítja a vastag G nyákot, és az, összekeveredve az L nyákkal, elhagyja a méhnyakat. A spermiumok most bejuthatnak a méhnyakba. A nyák gyorsan éri el a hüvelynyílást, amely most már nem száraz, hanem a lehetséges fogamzóképességet jelzi. A termékenységre jellemző változó cikluskép most kezdődik.

Amint az ösztradiol emelkedik (a Csúcs előtti 4. naptól az 1. napig), a G nyák elfogy és az L nyák növekedik, az S nyák termelődése beindul és növekszik, a P nyák pedig ismét megjelenik, nagyon közel az ovulációhoz. A fogamzóképes cikluskép változásait figyelhetjük meg a hüvelynyílásnál, amelyeket a különféle nyáktípusok különféle mennyiségben való termelődése okoz (lásd lentebb az ábrát). Fonalak jelenhetnek meg az L és az S nyák összeadódásának köszönhetően, 1-2 nappal a Csúcsnap előtt, ám ezek eltűnnek, amikor a P nyák feloldja az L-et és az S-et, és csak egy sikamlós, csúszós érzetet hagy a hüvelynyílásnál. A nő ilyenkor a legtermékenyebb.

0.nap – az ovuláció a küszöbön áll. A méhnyak elérte a csúcspontját a fogamzáshoz. Az ösztrogénszint magas és hamarosan nagyon le fog esni. A feltételek a legkedvezőbbek a jó minőség spermiumok kiválasztásához és gyors elszállításához. A progeszteronszint kezd emelkedni. A hüvelynyílás csúszós és duzzadt, ami a termékenység csúcsát jelzi.

A Csúcsnap utáni 1., 2., és 3., napon elkezd termelődni a G nyák az alsóbb kriptákban. Egyre kevesebb spermium szállító csatorna van ebben a három napban. Mivel az ovuláció a 0., a +1. vagy a +2. napon történhet meg a Csúcsnap után, és mivel a petesejt 24 órát élhet, a fogamzás a Csúcsnap utáni negyedik napig lehetséges. A hüvelynyílás már száraz és ragacsos, a növekvő progeszteronszint Shaw-féle zsebekre való hatása miatt, amelyek a hüvely alsó végén helyezkednek el. Ezek kivonják a nedvességet minden nyákból, ami előtt azok elérnék a hüvelynyílást. Bár a nő már nem érzi a nedves vagy csúszós érzetet, ezen a három napon még mindig termékeny.

A Csúcsnap utáni negyedik naptól kezdve a következő menstruációs ciklus kezdetéig (11-16 nappal később) a nő nem fogamzóképes, és a méhnyakat elzárja a G nyák.